Az energetika rendszerkapcsolatai

Az energetikai tervezés során régebben pusztán azt figyelték, hogy hogyan lehet minél nagyobb hatásfokkal energiát létrehozni. Az energia kinyeréséhez ugyanis energiaátalakítás szükséges, azaz a természetben előforduló energiákat át kell alakítani olyanná, amelyet már az ember is képes használni. Az energiát energiahordozókból nyerjük, amelyek lehetnek megújulók és nem megújulók.

Megújuló energiahordozók:

–          szélenergia

–          vízenergia

–          geotermikus energia

–          napenergia

Nem megújuló energiahordozók:

–          olaj

–          gáz

–          szén

–          hasadó anyagok

Az átalakítás során veszteség keletkezik, ezt a veszteséget pedig minél alacsonyabb szinten kell tartani.

A mérnöki tervezést azonban nem lehet csak ahhoz mérni, hogy mekkora energiára van szükség egy adott feladat ellátásához, hanem átfogó vizsgálat és modellezés kell. Meg kell vizsgálni például a társadalmi rendszert, azaz az életünket meghatározó szabályok összességét, mert csak ezek betartásával lehet megfelelő döntéseket hozni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a gazdasági rendszert, azaz a pénzügyi, piaci, anyagi helyzetet sem. A mai gazdasági viszonyok között egyértelmű, hogy felesleges egy olyan erőművet felépíteni, amely csak veszteséget termel vagy éppen soha nem térül meg. Szintén fontos szempont a környezeti hatás (természeti rendszer), felelősen ugyanis csak úgy építhet bármit az ember, ha azzal nem „falja fel” a környezetét. Az energetikai tervezés során szem előtt kell tartani a fejlesztési eredményeket, tapasztalatokat is (technikai rendszer).

Mint ahogyan arra Bihari Péter Energetikai alapismeretek című munkájában rámutatott, ezt a négy rendszert – technikai, gazdasági, társadalmi, környezeti – komplex módon kell vizsgálni. Ezek ugyanis kölcsönhatásban vannak egymással, így amikor energiát állítunk elő, akkor mindegyik rendszer működésbe lép.

Mire azonban eléri a fogyasztót a létrehozott energia, jelentősen szennyeződhet a környezet is. A múlt század második felétől jelentősen megerősödtek a környezetvédelmi mozgalmak, ennek következtében a modellezés során egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetszennyező hatások vizsgálata is. Ez érezteti hatását a technikai, társadalmi és a gazdasági rendszerben is.

A modellezés tehát nagy vonalakban azt jelenti, hogy pontosan fel kell mérni a szükséges energiamennyiség nagyságát, a természeti erőforrásokat, a rendelkezésre álló pénz mennyiségét, hogy milyen technikai megoldások léteznek, illetve hogy lépésünkkel mekkora környezeti kárt okozunk.

A tervezés azonban még nem áll meg itt: meg kell ugyanis vizsgálni a kiegészítő folyamatokat is, amelyek közvetlenül ugyan nem kapcsolódnak a termék előállításához, de energetikailag mégis fontos szerepet játszanak. Ide sorolhatók például a gyárak, üzemi épületek fűtése és világítása. Akkor tudjuk tehát egy szolgáltatás vagy termék teljes energiaigényét (bruttó energiaigényét) meghatározni, ha figyelembe veszünk minden – közvetlen és közvetett – energiafelhasználást.

A létrehozott energiát önmagában is felhasználják, elég ha a háztartások fűtésére vagy világítására gondolunk. Tőke és munkaerő segítségével azonban az energiából szolgáltatásokat vagy termékeket is létrehozhatunk, ezek a folyamatok azonban ismét környezetszennyezéssel járnak.

forrás: http://nrgreport.com/cikk/2015/08/26/az-energetika-rendszerkapcsolatai
sunderland escorts southampton escorts buy instagram followers buy instagram likes
1v1.lol 76 unblocked games paperio io games yohoho yohoho 76 fnaf unblocked github.io unblocked games unblocked games io classroom 6x Yohoho.io Unblocked 2 1v1.lol unblocked github 76 unblocked games yohoho 76 unblocked games github.io
extrabet