Szellőztetési szokások változtatásával történő energia megtakarítás:
A szakszerű szellőztetés az egyik legjelentősebb területe az energiatakarékosságnak. Az ésszerűtlen szellőztetés akár évi 20 % többletkiadást is okozhat! Egy kis odafigyeléssel nyáron klimatizálást, télen pedig a fűtési költségeinket tudjuk ezáltal is csökkenteni.
- Szobai párologtatóval a relatív nedvesség szabályozható, a nagyobb légnedvesség mellett az alacsonyabb hőmérséklet is jobb hőérzetet nyújt.
- Szellőztessünk gyakran, de csak rövid ideig, pár percig egy-egy helyiségben, hogy a szobákban a benti levegő a külső friss levegőre kicserélődjék, ugyanakkor a falak, berendezési tárgyak nehogy lehűljenek mivel azok felfűtése energiapazarlás. Így a levegőt a fűtőtest viszonylag könnyen és gyorsan fel tudja melegíteni.
- A szellőztetetést amennyiben lehetséges ne párás időben végezzük.
- Leghatékonyabban akkor járunk el, ha kereszthuzatot csinálunk pár percre, így a levegő hamarabb kicserélődik.
- Élettani és komfort szempontból a helyiségek folyamatos légcseréjére nyáron is szükség van. Megfelelő szellőztetési szokásokkal jelentősen csökkenthető a lakások nyári felmelegedése: az éjszakai folyamatos átszellőztetéssel lehűtjük a nappal felmelegedett szerkezeteket, ha napközben leárnyékoljuk az ablakokat és lehetőleg nem szellőztetünk, akkor a meleg levegőt kizárva elviselhető légállapotokat teremtünk. Mesterséges szellőztetéssel lehetőségünk nyílik friss levegőt áramoltatni a lakás egyéb helyiségéből, mint például a pince.
Árnyékolási szokások változtatásával történő energia megtakarítás:
A nyári hővédelem egyik legkézenfekvőbb megoldása az árnyékolás. A jó árnyékoló a nap energiájából keveset enged át, sokat ver vissza, és a kevés elnyelt energiát a külső tér felé sugározza.
Az árnyékoló szerkezetek a napsugárzásnak csak egy részét engedik át, más részét visszaverik vagy elnyelik. Az elnyelt hányadtól a szerkezet felmelegszik és hőátadással, illetve sugárzással fűti közvetlen környezetét. E mechanizmus miatt a külső térben elhelyezett árnyékoló naptényezője kisebb, mint az ugyanolyan, de a belső oldalon elhelyezetté, mert az előbbi a külső környezetet, míg az utóbbi a helyiséget melegíti.
- A passzív napenergia hasznosításával a fűtési időszakban a fűtési energiával takarékoskodhatunk. Ennek érdekében a fűtési időszakban a lehető legkevesebb ablakfelületen használjunk függönyt, hogy a téli besugárzás minél kedvezőbb feltételekkel jusson a lakásba és a nap energiájának felhasználása leghatékonyabb legyen.
- Télen a korai alkonyat és sötétedés után érdemes mielőbb behúzni a függönyöket ezzel ugyanis jelentős mennyiségű meleg kiszökését gátoljuk meg. Az üvegfelületek mivel rosszabb hőértékkel bírnak, mint a falak, különösen a régi ablakok esetén, igen rosszul tartják bent a meleget.
- A hosszú, földig érő függönyök otthonosságot és eleganciát kölcsönöznek a lakásnak. Ha azonban radiátorral fűtünk, érdemes széthúzni őket, vagy olyat választani, ami nem takarja el a fűtőtestet, mert az akadályozza a meleg áramlását.
- A redőny használata a sötétítés mellett különösen nagy szerepet játszik a nyílászárók külső szigetelésében, ezért az esti órákban sötétedéskor mindenképpen használjuk ezt a hatékony eszközt. A redőny és a zsalugáter energiát takarít meg, mert nem engedi kiszökni a meleget.
